Biorobotika használata a logisztikában
Az elmúlt 20-25 évben már széles körben elterjedtté vált a logisztika minden ágában a logisztikai egységek (dobozok, ládák, raklapok stb.) azonosítókkal való ellátása és az azonosítók használatával az ellátási láncban való folyamatos követésük. Míg korábban erre a feladatra szinte kizárólag vonalkódokat használtunk, mára már egyre inkább terjed a kevesebb emberi beavatkozást, kezelést igénylő RFID azonosítás alkalmazása. Cégünk 1996-ban vezette be az első vezeték nélküli mobil terminálokat használó rendszerét, így nem új technikáról van szó. Beszéljünk akár intralogisztikáról, szállítmányozásról, gyártói anyagraktárról, vagy üzletláncot ellátó disztribúciós központról, mindenütt megtalálhatjuk az automatikus egységazonosítás előbb említett változatainak valamelyikét. Az egységkövetés ma már túllépett azon, hogy „milyen jó, hogy tudom, merre jár a csomagom!” A csomagokat és természetesen a logisztikai folyamatokat irányítani akarjuk és tudjuk is! Viszont a folyamat egy fontos eleme maradt az emberi munka, az ember maga.
Az elektronikus támogató rendszerek kevés esélyt adnak a kezelőknek a tévedésre. Mára a folyamatszervezéssel, LEAN filozófia gyakorlati megvalósításaival olyan szintre jutottunk, hogy a fizikai munkát végző dolgozók szaktudása a logisztikai folyamatokban háttérbe szorult. Ez is volt a cél, az embertől függetlenné tenni a teljes rendszer teljesítményét. Ne okozzon összeomlást a raktárban, gyártásban, ha az öreg szaki elmegy nyugdíjba! Ne az emberek fejében legyen a raktártérkép, ne ők „emlékezzenek” a beérkezési sorrendre a FIFO betartásánál. Egy ilyen rendszerben egy komissiózónak abból áll a napi munkája, hogy bejelentkezik az irányító rendszerbe, kiválasztja a komissiózás menüpontot, kiválaszt egy vevői rendelést, majd a megjelenő tárhelyeket szépen sorban bejárja és a megadott cikkszámú termékekből a kért mennyiséget kiszedi. Nem kell gondolkoznia, hogy „mit – miért – mennyit – honnan”. Minden adott. Akár egy robot is elvégezheti ezt a feladatot. Van már erre példa. A gyártósori anyagellátó rendszerekben egyre több helyen alkalmazzák az automata vezérelt kiszállító berendezéseket, közismert nevükön az AGV-ket. Ezek azonban általános célú alkalmazásra még nem alkalmasak. Erős környezeti korlátozások mellett alkalmazhatók.
A helyzet az, hogy sok helyen ma még olcsóbb és egyszerűbb embereket foglalkoztatni. Ők a „biorobotok”, egyfajta elektronikus vezérléssel, munkájukat végző emberek.
A logisztikai informatikai támogató rendszerek esetében is folyamatos a fejlődés. Ezért a cégeknél különböző fejlettségi és bonyolultsági fokú megoldások működnek. Nem jelenthetjük ki egy technikáról sem, hogy idejét múlt, addig, amíg az általa biztosított funkciók előrelépést jelentenek a vállalkozások sokaságának. A 20-25 évvel ezelőtt kezdődött folyamatban a kartonrendszert, a papír alapú folyamatvezérlést és adminisztrációt hordozható számítógépekkel váltjuk ki. A feladatok elvégzéséhez szükséges információ az eszköz kijelzőjéről leolvasható és a fizikai munkavégzéssel egyidejűleg annak dokumentálása is megtörténik. Valós időben követhető a feladatok készültségi foka. És amennyiben valami nem megfelelően működik vagy nem az előre dokumentált folyamatok szerint történik, akkor idejekorán értesülhet az előállt problémáról a döntéshozó, aki érdemben be tud avatkozni.
A következő fejlődési lépcső, mikor már olvasnia sem kell az embernek, hanem hang alapú a kommunikáció közte és az irányító rendszer között. Nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy szabadon hagyja az operátor mindkét kezét. Nem kell állandóan abban tartania a terminált. Az alkalmazási területtől függően vegyes megoldások is fellelhetők, melyek igyekeznek mindkét rendszer előnyeit egyszerre kiaknázni.
A technikai fejlődés ezen a területen is széleskörű és erőteljes. Természetesen nem csak a kommunikáció módját érinti, hanem a folyamatfejlesztésekkel is igyekszik lépést tartani. Ennek egyik érdekes formája, az elsőként az Amazon raktáraiban alkalmazott megoldás, melyben nem a komissiózók járják be a raktárt, keresik fel a szükséges lokációkat, hanem a megfelelő tárolókat viszik a komissiózóhoz. Hatékonyabb, kisebb hibarátával működik, ha a „hegy megy Mohamedhez”.
Érdekes és sokat ígérő irányzat a katonai alkalmazások területéről a polgári iparba néhány éve beszivárgott kiterjesztett valóság (AR), virtuális valóság (VR) alkalmazások használata.
Ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a targoncagyártók VR rendszereket ajánlanak kezdő targoncavezetők betanítására. Nem kell a normál napi operációt zavarni, veszélyeztetni az értékes árukészletet. Az újonc vezetők, egy irodában ülve gyakorolhatják a vezetés, emelés, biztonságos árumozgatás mesterfogásait.
A kiterjesztett valóság rendszerek használata, széleskörű elterjedése még várat magára. Kísérleti jelleggel működik, de a szoftveres támogatottsága még elmarad az előbb említett régóta alkalmazott eszközökétől. A képfelismerés, kiértékelés majd a nyert információk alapján való beavatkozás kifinomult matematikai módszereket, nagy számítási teljesítményt igényel, melyek általánosan még nem állnak rendelkezésre. A játékokban, bemutatókban alkalmazott megoldások megbízhatósága még nem éri el az ipari alkalmazhatóság szintjét. Nem kell már erre sokat várnunk, néhány év és mindennapjaink részévé válik ez is, mint a mobil eszközök. Viszont aki ma ilyen rendszert szeretne bevezetni, annak fel kell vállalni az úttörő szerep nehézségeit.
Másik irányzat a logisztikai folyamatok automatizálásában, mikor az egységek követését megpróbáljuk teljesen automatizálni. Gyakorlatilag emberi beavatkozás nélküli egységkövetés valósítható meg rádiófrekvenciás bélyegek használatával. Ez a technika közel 10 éve hódít a logisztikában, de napjainkban értük el azt a fejlettségi szintet, hogy lehetővé vált az alkalmazási területük bővítése. A szabványok, az alkalmazás keretei adottak. Már az általános feltételezések, alkalmazói elvárások is a realitás talajára kerültek. Egyre több partnerünk tér át a kizárólag vonalkód alapú megoldásainkról a vegyes, vonalkód és RFID alapú megoldásainkra. A kialakított ellenőrzési pontokon, kapukon áthaladó egységek figyelésén már túlmutató, folyamatos beltéri mozgás-, és útvonalfigyelést (RTLS megoldások) vettünk célba. Ehhez egy kísérleti rendszer kialakításán dolgozunk a laborunkban, s a közeljövőben tervezzük ennek a megoldásnak a beillesztését a LOG4Pro logisztikai támogató rendszerünkbe.
Összefoglalva, a technikai fejlődés töretlen. Egyre újabb és újabb eszközök segítik a munkát a logisztikában is. Egyre erősödik az igény a teljes automatizálásra, azonban öntanuló gépek ide, ipar 4.0 oda, még hosszú távon kell az emberi munkaerőre számítanunk.
A technika és a jó folyamatszervezés abban segíthet sokat, hogy a végrehajtó személyétől függetlenné tehessük a végrehajtás hatékonyságát. Legyen egy minimumszint, amit minden körülmények között hozni tud a rendszer és ez alapja lehet a megbízható tervek készítésének.
Logisztika